Csapó és Lánya

Értékbecslésre általában a következő esetekben lehet szükség:

• Ingatlanok adásvétele
  
• Jelzáloghitel felvétele
  
• Örökségi ügyek
  
• Vagyonmegosztás
  
• Tulajdonostársak tulajdonrészeinek szétválasztása, eladása.
  
• Pályázati anyagokhoz
  

Az értékbecslésnek mindig meg kell határozni a telek és a rajta lévő épület, építmény értékét. A telek értékének az alapja a földhivatali nyilvántartásban szereplő térképmásolat és a hozzá kapcsolódó tulajdoni lap. 

Az értékbecslést háromféle megközelítésben lehet elvégezni, attól függően, hogy mi az értékbecslés célja. Ezek összefoglalását tartalmazza a 25/1997(VIII.1)PM rendelet 

• Piaci összehasonlító adatokon alapuló forgalmi értékbecslés 
  
• Nettó pótlási költség alapú értékbecslés 
  
• Hozamszámításon alapuló értékbecslés 
  

A piaci összehasonlító módszer az ingatlanpiac elemzésével határozza meg az ingatlan értékét. A vizsgált ingatlanhoz hasonló ingatlanok konkrét adás-vételeiből ismert adataiból képzett halmazt használja fel. A halmaz alapján kiszámítható a vizsgált ingatlanra vonatkozó átlagos piaci érték, az alapérték. Az ingatlanok közti különbségek kiegyenlítésére értékmódosító tényezőket kell használni, majd ezek segítségével a módosított alapárból kiszámítható a vizsgált ingatlan piaci forgalmi értéke. 

A nettó pótlási költség alapú értékbecslés az adott ingatlan újraépítési költségének becslése a föld értékének hozzáadásával. A költségen alapuló megközelítés nem egyeztethető össze a piacgazdaság alapelveit követő érték-meghatározással. Az érték nincs közvetlen összefüggésben a költséggel. 

Hozamszámításon alapuló értékbecslésnél az értékelő összehasonlító elemzésekre támaszkodhat különböző, az ingatlan értékét meghatározó tényezők megbecsléséhez is. Fő meghatározó tényezők: bevétel, a bérlet időtartama, a bérlet feltételei, a bérleti díj felülvizsgálata és a hozam. 

Az Európai Értékelési Szabvány (EVS) a piaci értéket az alábbiak szerint határozza meg:
„Az a becsült összeg, amelyért az értékelés napján, az ingatlan gazdát cserélhet egy hajlandóságot mutató vevő, és egy hajlandóságot mutató eladó között megfelelő marketingtevékenységet követő tranzakció keretében, ahol a felek tájékozottan, körültekintően, és kényszer nélkül jártak el.”